Hja kérem, nem győzöm elégszer hangsúlyozni: Nem vagyunk egyformák. Mégis elhagyja a szánkat néha ez a mondat. Néha az egyik, néha a másik fél részéről. S hogy a témánál maradjunk, az ágyban, ez fokozottan kényes dolog.
a minap felhívott: -Mi újság? Mit csinálsz?- kérdezte. Lefordítva: Jó lenne egyet dumálni, mert vagy híreim vannak vagy bajom van. Természetesen ráértem és egy KV mellett elkezdünk beszélgetni a világ dolgairól. Jó negyed óra múlva megkérdeztem, hogy mi a baj, amiért hívott. Száján halvány mosollyal a szeme sarkából rámnézett és kibökte, hogy minden nagyon jó, mindennel meg van elégedve...de! De mikor nincs otthon a kedves a neten lóg és érett nőkre vadászik, s úgy elégíti ki magát.
- kérdeztem, mert ugye az nem baj, ha egy párkapcsolatban élő férfi kielégíti magát. Sőt! Nem ártana a kevésbé gyakorlottaknak egy kicsit megismerkedni a testükkel, másrészt a technika csakis gyakorlat útján tökéletesíthető. Persze itt nem a feszültséglevezető hypergyorsan végzünk maszturbációkról beszélek, hanem az intim együttlétről magunkkal! Nos a válasz megnyugtatott, mert csak a vizuális élmény miatt volt (van?) szüksége ezekre a kis kiruccanásokra és nem újabb partnert keres. Felhívtam viszont a figyelmét mi is az
Párommal mi is beleestünk. Nem is egyszer! S volt, hogy nem is egyszerű a kiút! Bármit keresünk a világhálón, azt nagy valószínűséggel megtaláljuk. Nézzük a Google-t: A(z) "szex" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 4.420.000 találatból. (0,03 másodperc) ...s még sokan mások. Minden speciális területen megtalálhatja az ember rövid keresgélés után azt, amit eddig csak a fantáziája jelenített meg. Képek, videók tömkelege szórakozatja a nagyérdeműt. Egészen speciális perverziók is megtalálják a publikálás lehetőségét, ami nem baj - ameddig az törvénybe nem ütközik - s ameddig a felhasználó tudja mit, s hogyan használjon ezekből saját örörmére. Itt van a kutya elásva! Természetes, hogy kiváncsiságunk által hajtva azt keressük, ami a
Csak az a baj, hogy holnap, holnapután és azután is! S egyre jobban specializáljuk a keresést. (barna, melírozott, fekete bőrben, alma cicikkel, a többit már le sem írom, mindenki ki tudja egészíteni.) Kialakul egy olyan virtuális célszemély, aki nincs is, vagy számunkra nem elérhető fizikai valója. Ám a rabjai leszünk a virtuális térben. Szexuális izgatottságunk már csak akkor válik kielégítetté, ha "őt" vagy legalábbis a hozzá hasonló megtaláljuk, s szinte nem is működik a berendezés más típusra! Kereső magatartást kezdünk el tanusítani, ami a függőség jele. Partnerünktől elfordul érdeklődésünk, vagy legalábbis lanyhul. Ha szerencsénk van észreveszi, s a megfelelő pozitív hozzáállással, kezeli a dolgokat. Nem egyszerű. Teljesen el lehet szakadni a valódi kapcsolatkeresétől, hiszen kezünk a tőle telhető legjobbat nyújtja, szemünk pedig vizuális orgián vesz részt! Ha mindez a tizenéves (huszon) fiúk mohóságával társul, annak másnapra fájdalmas makk lesz az eredménye! Ráadásul óriási energiapocsékolás (Lásd: Ez nem veszi be a gyomrom...) Milyen pasik lesznek a monitor előtt görnyedő, titokban matyizó srácokból? Félre ne értse senki: Jó a net. Jó, hogy mindenfélét megtalálni (nekem is). Jó, hogy önkielégítésre is használják, csak a mérték, mint mindenben, az fontos! Innen utalnék az első sorra, mertugye mindenki más. Figyeljük kapcsolatainkat, s ha már csak a monitor ért meg minket, gáz van!
Az önkielégítés önmagában remek dolog. Szükséges szexulásis kultúránk kialakításához és fenntartásához. Sajnos a szexel együtt, ezt sem tanítja meg senki! (Ezt hamarosan bepótoljuk!) Vagy rájövünk vagy nem. Álatlában a társaság és saját kiváncsiságunk eljuttat oda, hogy megtanuljuk, hogyan kell - elnézést, de ez a legjobb szó rá - kiverni. Na, de nem ez a cél! Ezért lesz olyan a fiúk partnerrel folytatott szexuális élete, mintha a társ, csak egy segédeszköz lenne, a masztizáshoz. S ezért lesz a szeretkezés hossza alig több, mint egy önkielégítésé! Másrészt a "lopva" csinált dolgok önmagukban hordozzák a gyorsaság, a felületesség és a bűntudat csíráját. Nem elég, hogy senki nem mondja el az ifjaknak, hogy saját magunk örömhöz juttatása nemhogy bűn, hanem egyenesen a kiegyensúlyozott, magabiztos szexualitás alapköve. Persze nehezen tudnám elképzelni azt az osztályfőnöki órát a gimnáziumba, ahol az ofő az önkielégítést oktatja! Ez a szülő dolga!
A következő témából:
Egyik barátom
a minap felhívott: -Mi újság? Mit csinálsz?- kérdezte. Lefordítva: Jó lenne egyet dumálni, mert vagy híreim vannak vagy bajom van. Természetesen ráértem és egy KV mellett elkezdünk beszélgetni a világ dolgairól. Jó negyed óra múlva megkérdeztem, hogy mi a baj, amiért hívott. Száján halvány mosollyal a szeme sarkából rámnézett és kibökte, hogy minden nagyon jó, mindennel meg van elégedve...de! De mikor nincs otthon a kedves a neten lóg és érett nőkre vadászik, s úgy elégíti ki magát.
Hol itt a baj?
- kérdeztem, mert ugye az nem baj, ha egy párkapcsolatban élő férfi kielégíti magát. Sőt! Nem ártana a kevésbé gyakorlottaknak egy kicsit megismerkedni a testükkel, másrészt a technika csakis gyakorlat útján tökéletesíthető. Persze itt nem a feszültséglevezető hypergyorsan végzünk maszturbációkról beszélek, hanem az intim együttlétről magunkkal! Nos a válasz megnyugtatott, mert csak a vizuális élmény miatt volt (van?) szüksége ezekre a kis kiruccanásokra és nem újabb partnert keres. Felhívtam viszont a figyelmét mi is az
Internet veszélye a szexuális életre
Párommal mi is beleestünk. Nem is egyszer! S volt, hogy nem is egyszerű a kiút! Bármit keresünk a világhálón, azt nagy valószínűséggel megtaláljuk. Nézzük a Google-t: A(z) "szex" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 4.420.000 találatból. (0,03 másodperc) ...s még sokan mások. Minden speciális területen megtalálhatja az ember rövid keresgélés után azt, amit eddig csak a fantáziája jelenített meg. Képek, videók tömkelege szórakozatja a nagyérdeműt. Egészen speciális perverziók is megtalálják a publikálás lehetőségét, ami nem baj - ameddig az törvénybe nem ütközik - s ameddig a felhasználó tudja mit, s hogyan használjon ezekből saját örörmére. Itt van a kutya elásva! Természetes, hogy kiváncsiságunk által hajtva azt keressük, ami a
Legjobban kielégít vizuálisan
Csak az a baj, hogy holnap, holnapután és azután is! S egyre jobban specializáljuk a keresést. (barna, melírozott, fekete bőrben, alma cicikkel, a többit már le sem írom, mindenki ki tudja egészíteni.) Kialakul egy olyan virtuális célszemély, aki nincs is, vagy számunkra nem elérhető fizikai valója. Ám a rabjai leszünk a virtuális térben. Szexuális izgatottságunk már csak akkor válik kielégítetté, ha "őt" vagy legalábbis a hozzá hasonló megtaláljuk, s szinte nem is működik a berendezés más típusra! Kereső magatartást kezdünk el tanusítani, ami a függőség jele. Partnerünktől elfordul érdeklődésünk, vagy legalábbis lanyhul. Ha szerencsénk van észreveszi, s a megfelelő pozitív hozzáállással, kezeli a dolgokat. Nem egyszerű. Teljesen el lehet szakadni a valódi kapcsolatkeresétől, hiszen kezünk a tőle telhető legjobbat nyújtja, szemünk pedig vizuális orgián vesz részt! Ha mindez a tizenéves (huszon) fiúk mohóságával társul, annak másnapra fájdalmas makk lesz az eredménye! Ráadásul óriási energiapocsékolás (Lásd: Ez nem veszi be a gyomrom...) Milyen pasik lesznek a monitor előtt görnyedő, titokban matyizó srácokból? Félre ne értse senki: Jó a net. Jó, hogy mindenfélét megtalálni (nekem is). Jó, hogy önkielégítésre is használják, csak a mérték, mint mindenben, az fontos! Innen utalnék az első sorra, mertugye mindenki más. Figyeljük kapcsolatainkat, s ha már csak a monitor ért meg minket, gáz van!
Az önkielégítés önmagában remek dolog. Szükséges szexulásis kultúránk kialakításához és fenntartásához. Sajnos a szexel együtt, ezt sem tanítja meg senki! (Ezt hamarosan bepótoljuk!) Vagy rájövünk vagy nem. Álatlában a társaság és saját kiváncsiságunk eljuttat oda, hogy megtanuljuk, hogyan kell - elnézést, de ez a legjobb szó rá - kiverni. Na, de nem ez a cél! Ezért lesz olyan a fiúk partnerrel folytatott szexuális élete, mintha a társ, csak egy segédeszköz lenne, a masztizáshoz. S ezért lesz a szeretkezés hossza alig több, mint egy önkielégítésé! Másrészt a "lopva" csinált dolgok önmagukban hordozzák a gyorsaság, a felületesség és a bűntudat csíráját. Nem elég, hogy senki nem mondja el az ifjaknak, hogy saját magunk örömhöz juttatása nemhogy bűn, hanem egyenesen a kiegyensúlyozott, magabiztos szexualitás alapköve. Persze nehezen tudnám elképzelni azt az osztályfőnöki órát a gimnáziumba, ahol az ofő az önkielégítést oktatja! Ez a szülő dolga!
A következő témából:
Tanuljuk meg a saját testünket! Mit, hol, hogyan tudunk izgatni, simogatni. Ha nem ismerjük önmagunkat, ne várjuk el egy kvázi idegentől, hogy ő ripsz-ropsz tudni fogja...s bele esünk abba a hibába, hogy kijelentjük: rossz az ágyban, pedig mi nem tudtuk irányítani, mert azt sem tudtuk hová!...
Utolsó kommentek